[INTERJÚ] Megfeszített erőkkel dolgoznak a magyar mentőkutyások Törökországban
2023. február 6-án a Richter-skála szerinti 7,8-as erősségű földrengés rázta meg Törökország délkeleti és Szíria északi részét. A főrengéseket legalább 40 utórengés követte, a halottak és az eltűntek száma már 20 ezer felett van. A világ minden tájáról elindultak a mentőkutyás egységek, speciálisan képzett romkereső kutyákkal. Ezek a kutyák kulcsszerepet játszanak abban, hogy a kutatók megtalálják és kimentsék a romok alá szorult élő embereket.
Azonnal indultak a magyar mentőkutyások
A katasztrófa után szinte azonnal elindult az Országos Katasztrófavédelem Főigazgatóság Hunor elnevezésű csapata 55 fővel és két mentőkutyával a legsúlyosabban érintett Hatay tartományba. Emellett a Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat, az Életjel Mentőcsoport és a Baptista Szeretetszolgálat szervezésében a külügyminisztérium támogatásával összesen 46 további mentő és 15 mentőkutya indult Törökországba a katasztrófa másnapján. Azóta újabb és újabb szervezetek és önkéntesek indultak útnak. A legfrissebb hírek szerint már 20 felett van azoknak a száma, akiket a magyar mentőkutyák találtak meg élve a romok alatt.
Bozsik-Pál András, a Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat mentőkutya vezetője és kiképzője jelenleg itthonról szemléli az eseményeket. Kutyájával, Sonar-ral már számos éles bevetésen részt vettek, így pontosan tudja, mi zajlik most a helyszínen, kollegái milyen kihívásokkal néznek szembe.
András, mi a kutyák feladata egy ilyen helyzetben és mit kell tudni a képzésükről, munkájukról?
Bozsik-Pál András: A mentőkutyáknál 3 keresési módot különböztetünk meg. A nyomkövető kutyák a talajon követik az eltűnt személy nyomát. Meghatározzák a haladási irányát és behatárolják az átvizsgálásra kerülő területet. A terület kutatásra képzett kutyák már azt a területet kutatják át, amit a nyomkövető kutyák meghatároztak. Ők tehát egy adott, meghatározott területen kutatnak. A romkutató kutyák pedig természeti katasztrófák esetén kerülnek bevetésre. Gázrobbanás, ipari katasztrófák által keletkezett romokat kutatják át. A kutyáknak ilyenkor a romok alá került embert kell jelezniük. Az úgynevezett mantrailing, vagyis a „forró nyomos” követés is egy kereső munka. Ebben az esetben a kutya feladata az eltűnt személy haladási irányának, tartózkodási helyének nagy körvonalakban való meghatározása.
Mi történik éles helyzetben, hogyan reagálnak a mentőegységek egy földrengés hírére és hogyan dolgoznak a kutyák egy földrengés sújtotta területen?
A Magyarországon bekövetkezett katasztrófára a Katasztrófa Védelmi Főigazgatóság Tevékenység Irányítási Központja (TIK) ad ki riasztást a területileg illetékes mentőszervezeteknek. Nekik pedig a rendelkezésükre álló műszaki, illetve személyi állománnyal meg kell kezdeni az adott káresemény átvizsgálását. Ha szükséges, romkutató kutyával, technikai eszközökkel.
A területre vonulás után a csapatok elkezdenek dolgozni. Fontos tudni, hogy a kutya nem a romok alá szorult ember pontos helyzetét, hanem a bajban lévő ember szagfelhő kiáramlásának a helyét határozza meg. A megtalált ember akár 2-6 méter mélyen is a romok alatt lehet. Az első kutya jelzését követően minden alkalommal ún. kontroll kutyát kér a mentő kutyás egység, hogy teljes biztonsággal mondhassa, hogy a romok alatt élő ember van. Amennyiben a kontroll kutya ugyanazt jelezi, amit az első kutya, úgy a romok alá szorult még életben van. Innentől fogva a műszaki egységeké a terep akik „lebontják” a romot a bajba jutottakról (Endoszkópos kamerák, és egyéb eszközök vannak segítségükre ezen egységeknek).
Mi történik most Törökországban, hogyan jutottak ki a magyar mentőegységek?
A Törökországi riasztás és a katasztrófa helyszínére érkezés között 24 óra sem telt el. A Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat 20 szakemberrel és négy mentőkutyával indult el a helyszínre. Azért ilyen kis létszámban, hogy könnyen és hatékonyan tudjon mozogni a csapat. Ez helyes döntésnek bizonyult, mivel csak busszal tudták megközelíteni a káresemény helyszínét. A későbbiekben ez a busz nem csak szállító eszközként szolgál, hanem bázispontként is, ahol a kutatók egy pár óra pihenés után újra visszatérnek a romok közé. A kutatók ilyenkor a számukra kijelölt épület maradványokon dolgoznak. A kutyák csak rapid kereséseket (15-20 perces keresések) hajtanak végre, majd ezek után fél órát, negyven percet pihennek, és újra kezdik a szimat munkát.